Diagnosztika
Kreativitás mérésének pedagógiai lehetőségei
A kreatív gondolkodás, a kreativitás szintjeinek vizsgálata bonyolult feladat, mely elsősorban a pszichológia szakterülete. Ahhoz, hogy egyértelműen ki lehessen jelenteni valakiről, hogy magas kreativitás szinttel rendelkezik, több lépcsős diagnosztikus folyamaton kell átmennie. Dr. Tóth László a kreativitás mérésére alkalmas módszereket az alábbiak szerint csoportosította. Az 1. csoportba tartoznak a vizsgált egyén önjellemzésére vonatkozó mérőeszközök, a 2. csoportba sorolja azokat az eredményeket, amelyeket a vizsgált személlyel kapcsolatban mások állítanak, a 3. csoportba tartoznak a divergens gondolkodást feltérképező diagnosztikus eszközök, a 4. csoport a vizsgált személy életútelemzéséhez kapcsolódó módszereket tartalmazza, míg az 5. csoportba a személyiség-korrelátumok megállapítása tartozik, amely a személyiségjellemzők vizsgálatán alapszik. A gyakorlatban leginkább olyan tesztek, mérőeszközök jelennek meg, amelyek a divergens gondolkodás mérésére alkalmasak. Ez az a terület, amelyet az alkalmazott mérések leginkább érintenek. A divergens gondolkodáson belül olyan kreatív képességeket mérnek a leggyakrabban, mint a fluencia (nagyszámú ötletek létrehozása, könnyedség), szenzitivitás (probléma iránti érzékenység), originalitás (új, szokatlan, eredeti ötletek megjelenése), flexibilitás (rugalmasság a gondolkodásban), elaboráció (részletek kidolgozására való hajlam), redefiniálás (annak a képessége, hogy az eddig hagyományosnak ítélt tárgyakat az eredeti funkciójuktól eltérően, nem hagyományosan használják fel).
A kreativitás mérésére eddig teszteket használtak, amelyek az intelligencia (IQ) tesztekre hasonlítanak a legjobban. A kreativitást mérő tesztek (CQ) viszont abban térnek el a hagyományos tesztektől, hogy egy feladatnak többféle megoldása létezik. Ezért a feladatok értékelése, és a pedagógiában diagnosztikus eszközként való alkalmazása nem egyszerű, ugyanis nem létezik ezekhez a tesztekhez megoldó kulcs. A feladatoknak nincs rossz megoldása, csak nagyon - vagy kevésbé eredeti válasz stb. A manapság használatos tesztek alapját Joy Paul Guilford "szokatlan használat" tesztje, valamint Ellis Paul Torrance kreativitás tesztje (TTCT) képezi. A teszteket a feladatok típusából adódóan két csoportra lehet osztani: verbális (közlésen alapuló) és nonverbális (rajzos) feladatokra. A teszteket a fluencia (válaszok száma), flexibilitás (használt kategóriák száma), originalitás (eredetiség megjelenése), és az elaboráció (kidolgozottság mértéke) szempontjából értékelik a leggyakrabban. Ismert kreativitást mérő tesztek közé sorolják az Urban-féle tesztet (nonverbális jellegű összetett feladatot tartalmaz), illetve a Wallach - Kogan-féle kreativitástesztet. A Raven tesztcsalád ugyan az intelligencia mérésére alkalmas eszközőket tartalmaz, de olyan nonverbális feladatok is vanna köztük, amelyek közel állnak a divergens gondolkodáshoz. Leggyakrabban tehetségazonosításra használják. A gondolkodáson belül az eredetiség (originalitás) megállapítására megfelelő eszköznek tűnik a Rorschach-féle teszt is (tintafoltokból álló képsorozat), ahol a vizsgált személynek azt kell megmondania, mit lát egy-egy foltban.
A kreativitás mérésének jelentősége és lehetőségei az oktatásban
.
KREATÍV KÉPESSÉGEK MÉRÉSE AZ OKTATÁSBAN /Példák a gyakorlatból/
Az alábbiakban négy tesztfeladatot mutatunk be, ezekből az egyik verbális, a másik három pedig nonverbális jellegű feladat. A tesztfeladatok elvégzése nem igényel sok időt, így rajzóra elején, motiváción belül is elvégezhető. A tesztfeladatokat nem szükséges egyszerre elvégeztetni a tanulókkal, beütemeztethetjük egy meghatározott időszakra (1 hónap, max. 2 hónap ). Ugynazt a teszt típust többször is elvégezhetik a tanulók különböző időszakban, természetesen más-más tartalommal.
1. Szokatlan használat teszt
Fluencia, originalitás - Verbális feladat, a megoldásokat a tanulók szóban közlik. A feladat elvégezhető egyénileg, vagy csoportosan. A csoportos feladatmegoldás a fejlesztésnél ajánlott, míg az egyéni feladatmagoldást a kreativitás szintjeinek mérésénél alkalmazzák a leggyakrabban. Minden tanuló ugyanazt a feladatot kapja, diagnosztika esetében célszerű egyedül dolgozniuk. Segédeszközök: jegyzettömb, toll. Rendelkezésre álló idő 3 perc.
Feladat:
"Rendelkezésetekre áll gondolatban egy tárgy. Ez a tárgy a tégla. Írjatok össze minél több ötletet arra, hogy mire és hogyan lehet felhasználni a téglát másképpen, mint ami a tégla eredeti funkciója. Találjatok ki minél több érdekes, eredeti megoldást. Az ötleteket írjátok le egymás alá a jegyzettömbe. Rendelkezésetekre álló idő 3 perc. A megszabott idő letelte után fejezzétek be az ötletelést, és tegyétek le a tollat."
Értékelés:
Az értékelést úgy célszerű végezni, ha az összes tanuló által adott válaszokat egymással összehasonlítva értékeljük. Két értéket fogunk figyelni, a fluencia és az originalitás értékét. A feladatok értékelésénél egy egyszerű skálázási rendszert használunk 0-tól, 3-ig.
Fluencia (kvantitatív, mennyisségi mutató) - ebben az esetben megszámoljuk minden tanulónál mennyi ötletet írt le. Mindegyik ötletre 1 pont adható. A kapott értékből megállapítható kinek megy könnyen az "ötletelés", és kinek okoz gondot egy problémára többféle megoldást találni.
Originalitás (kvalitatív, minőségi mutató) - ebben az esetben az ötletek eredetiségét, minőségét vizsgáljuk. 0 pontot csak abban az esetben adunk, ha a tanulótól semmilyen válasz, ötlet nem érkezett (ez a Fluencia értékelésének az esetében is érvényes). 1 pont - hasonló megoldás található a többi tanulónál is, vagyis megegyeznek az ötletek. Más is gondolt ugyanarra a dologra. 2 pont - olyan ötletet írt le a tanuló, amelyre más nem gondolt, csak nála fordult elő. 3 pont - olyan ötletet írt le a tanuló, amelyre más nem gondolt, csak nála fordult elő, és az ötlete nem szokványos (eredeti, bizarr, meghökkentő stb.).
Megjegyzés:
Az értékelés végezhető a tanulók bevonásával is, frontálisan. Ahogy a tanulók felsorolják az ötleteiket, egyik társuk a táblára felírja a válaszokat (ez a művelet a táblánál végezhető párban is). Azokat az ötleteket amelyek ismétlődnek elegendő csak egyszer felírni a táblára. Megegyezés alapján hozzájuk lehet írni 1 pontot. Azok a megoldások, amelyek csak egyszer fordulnak elő 2 pontot érnek. Miután elkészültünk az értékeléssel, közösen megvizsgáljuk a tanulókkal a 2 pontot érő megoldásokat. Amennyiben van köztük olyan megoldás, amely eredeti, nem szokványos, és a gyakorlatban működőképes lenne, ezekre adható pluszban még egy pont. Nincs rossz megoldás, mindegyik megoldás jó. Amennyiben olyan megoldással találkozunk, amelyik kérdéses (pl. nem működőképes a gyakorlatban, inkább impulzív válaszként értékelhető stb.), nem utasítjuk el, hanem közösen megbeszéljük a tanulókkal. Megkérdezzük a kitalálóját, hogyan gondolta. Utána minden tanuló összeadja a szerzett pontjait. A kapott pontokat az áttekinthetőség miatt célszerű egy egyszerű táblázatban összesíteni.
A téglás feladat Paul Guilford tesztfeladata. Tégla helyett bármilyen más tárgy is használható: ruhacsipesz, toll, szemüveg, gémkapocs, kiskanál stb. A tárgyak képzeletbeli átalakításánál, új funkció kitalálásánal szabad kezet kapnak a tanulók. Nemcsak egy tárgyat használhatnak az új funkció kitalálásánál, hanem többet is. Ezt az információt viszont ne közöljük a tanulókkal, inkább figyeljük meg, kinek jut először eszébe. Ezért az ötletért adhatunk neki 1 pontot - ez az információ inkább a tesztet végző pedagógus számára bír információs értékkel a pontok összesítésénél. Nem célszerű közölni ezt a tanulókkal, hogy ne induljon el egy versengési folyamat köztük a megszerezhető pontokért.
A fent felvázolt skálázási rendszer csak egy minta, termésetesen a skálázási érték bővíthető (0 - 5 között), belátásunk szerint alakíthatjuk.
2. Körök teszt
Fluencia, originalitás - Nonverbális feladat. A tanulók kézhez kapnak egy A4 méretű papírlapot, amely köröket tartalmaz (36 kört). A tanulók feladata, hogy egészítsék ki a köröket valamilyen ábrává, képpé. Csak a felhasznált körök számítanak megoldásként, a körök közé rajzolt önálló ábrák nem. A köröket bárhogy fel lehet használni, el lehet hagyni rajzban a kör körvonalait, ki lehet őket egészíteni, össze lehet őket kötni stb. Ennél a feladatnál kérjük meg a tanulókat, hogy írják oda az ábra alá a címét, vagy azt, hogy mit ábrázol. Ez a feladat is időhöz kötött, de hangsúlyoznunk kell a tanulók számára, nem az a feladat, hogy a megadott idő alatt minden ábrát kitöltsenek, vagy kiegészítsenek valamivé. Segédeszközök: A4-es papírlap körökkel, toll, Rendelkezésre álló idő 3 perc.
Feladat:
"Rendelkezésetekre áll egy papírlap, amely 36 kört tartalmaz. A feladatotok az lesz, hogy a megadott idő alatt annyi kört egészítsétek ki valamilyen ábrává. amennyit sikerül. A köröket bárhogy ki lehet egészíteni, de csak az az ábra számít, amely kör felhasználásával készült. Mindegyik elkészült ábra alá írjatok címet, vagy azt, hogy mit ábrázol. Rendelkezésetekre álló idő 3 perc. A megszabott idő letelte után fejezzétek be a rajzot, és tegyétek le a tollat."
Értékelés:
Hasonlóan, mint a Szokatlan használat teszt esetében, itt is két kreatív képességet fogunk értékelni, hasonló módon, mint feljebb.
Fluencia (kvantitatív, mennyisségi mutató) - ebben az esetben is megszámoljuk minden tanulónál mennyi kört használt fel az ábra kialakítzásánál. Mindegyik felhasznált körre 1 pont adható.
Originalitás (kvalitatív, minőségi mutató) - ebben is az ötletek eredetiségét, minőségét vizsgáljuk. 1 pont adható abban az esetben, amennyiben hasonló megoldás található a többi tanulónál is, vagyis megegyeznek az ötletek. Másnál is előfordul hasonló ábra, 2 pont adható olyan ábra esetében, amely másnál nem fordult elő. 3 pont adható abban az esetben, amennyiben a tanuló olyan ötletes ábrával áll elő, amelyre más nem gondolt, csak nála fordult elő, és az ötlete nem szokványos (eredeti, bizarr, meghökkentő, vicces, más megközelítést alkalmaz, mint a többi tanuló).
Megjegyzés:
Az értékelés módja történhet hasonlóan, mint a Szokatlan használat teszt esetében, a tanulókkal együtt. Ebben az esetben is vannak szokványos, gyakran ismétlődő válaszok/ábrák: napocska, virág, óra, kerék, mosolygó fej, stb. Több kört is fel lehet egyszerre használni, köröket összekötni. Ezt a lehetőséget ne mondjuk el a tanulóknak, viszont figyeljük meg kinek jut eszébe, vagy ki kérdezi meg először a tanulók közül, hogy lehetséges-e köröket összekötni. Ebben az esetben az ötletért több pontszámot is adhatunk. Gyakran előforduló megoldások: szemüveg, bicikli, hóember, cseresznye stb., az összes kör felhasználása egyszerre: százlábú. Értékelésnél (pontozásnál) vegyük figyelembe a körök felhasználásának és az ábrák kialakításának a módját, az ábrák címét vagy leírását.
3. Hiányos ábra kiegészítése
Originalitás, elaboráció - A befejezetlen ábra a pszichológia szerint diszharmonikus érzést, feszültséget kelt az emberben, ezért késztetést érez arra, hogy befejezze azokat. Ennél a tesztnél bármilyen befejezetlen rajz, ábra megfelel. Leggyakrabban ovális ábra részletét használják. A tanulók feladata, hogy a hiányos ábrát kiegészítsék valamivé, rajzot készítsenek belőle. A felrajzolt részletet be kell építeniük a rajzba. Segédeszközök: A4-es papírlap hiányos ábrával, toll, Rendelkezésre álló idő 3 - 5 perc.
Feladat:
"A papírlapon egy befejezetlen ábrát találtok. Az a feladatotok, hogy egészítsétek ki a hiányos ábrát rajzzá, építsétek be az ábrát a rajzba. A rajzot tetszésetek szerint készítsétek el a rendelkezésetekre álló idő alapján. Miután elkészült a rajz, adjatok neki címet."
Értékelés:
A megadott hiányos ábra kiegészítéséhez, felhasználásához, annak a rajz egészébe való beépítéséhez a tanulónak fantáziára, asszociációs készségre, nyitottságra, rugalmas gondolkodásra van szüksége. Az egyik kreatív képesség, amit a feladatnál megfigyelhetünk, az originalitás - eredetiség. Az értékelésnél azt veszik általában figyelembe, hogy mennyire eredeti az az ötlet, amelyet a tanuló a rajzon keresztül megvalósít. Fontos szerepe van annak is, hogyan készíti el a rajzot, milyen módon használja fel a megadott grafikai elemet a rajzban. A tanuló elsődleges feladata természetesen az, hogy a megadott elemet felhasználja, kiegészítse, beépítse a rajz egészébe, de ha az ötlet megköveteli, készíthet rajzot az ábrán kívül is. Ebben az esetben a rajzoknak tartalmilag összefüggésben kell lenniük. Az értékelésnél szintén ajánlott az összehasonlítás módszerével dolgozni. Az eredeti gondolat vizsgálatát, értékelését az eredmények átláthatósága miatt szintén számszerűsíthetjük 0 - 3 pont között. 0 pont abban az esetben adható, amennyiben nem érkezik a feladatra semmilyen válasz, vagy a válasz teljesen értékelhetetlen. 1 pont - az ötlet inkább általános, többen is gondoltak hasonló megoldásra. 2 pont - eredeti gondolatokat, ötleteket tartalmaz, eltér a szokványos megoldásoktól, nem megszokott megközelítést alkalmaz. 3 pont - nem megszokott megközelítést alkalmaz, az ötlet eredeti, meghökkentő, humoros, nagyban eltér a megszokott megoldásoktól. A címadást külön is értékelhetjük: 1 pont adható, amennyiben az elkészült rajz címe alátámasztja a látványt (pl. a rajz madarat ábrázol, a címe Madár). 2 pont adható abban az esetben, amikor a cím eredeti, nagyfokú kreatív megközelítésről tesz bizonyságot (pl. a madarat ábrázoló rajznak a címe asszociáció révén született: Lélek, Szabadság, Végtelenben stb.). A következő kreatív képesség, amely a teszten keresztül megfigyelhető, az elaboráció vagy kidolgozottság képessége. Ebben az esetben azt kell megfigyelni, mennyire van részletekbe menőkig kidolgozva a rajz. Minél részletesebb, gazdagabb, pontosabb, annál több pont adható. Ebben az esetben is az összehasonlítás módszere ajánlatos. Pontozásra alkalmazhatjuk az előző, 0 - 3-ig terjedő skálát.
4. Kollázs részlet folytatása
Originalitás, elaboráció - Ez a tesztfeladat hasonló koncepción alapszik, mit a hiányos ábra kiegészítése tesztfeladat. A különbség a kettő között az, hogy ebben az esetben Jean Dubuffet egyik alkotásának a részletét használjuk, amit a tanulóknak folytatniuk kell. A feladattal nemcsak a fent említett kreatív képességek figyelhetők meg, hanem a rajzkészség is. A kollázs részlet grafikus jeleket, formákat tartalmaz. A tanulónak úgy kell a részletet folytatniuk, és abból egy eredeti rajzot készíteniük, hogy mindvégig megtartják azt a grafikus "írásmódot", amely a részletre jellemző. Ebből a szempontból akkor tökéletes, egységes az elkészült rajz, amennyiben nehezen lehet megkülönböztetni vizuálisan a felragasztott részletet a rajz egészétől. Ez a feladat már óvodás korú gyermekeknél is elvégezhető. Segédeszközök: A4-es rajzlap melyre fel van ragasztva (vagy rá van fénymásolva) J. Dubuffet egyik alkotásának részlete, fekete filctoll, centrofix, fekete fix. Rendelkezésre álló időt a célcsoporthoz mérten válasszuk meg. Ajánlott alsó határ 5 perc.
Feladat:
"A papírlapon egy részletet találhattok, A feladatotok az, hogy egészítsétek ki a részletet rajzzá a fantáziátok alapján, és a tevékenység végén adjatok címet az elkészült rajznak. A másik feladat, hogy mindvégig tartsátok meg azt a rajz stílust, amit a részleten láttok. A rajzot úgy kell elkészítenetek, hogy a rajz egységes legyen, és a végén nehezen lehessen megkülönböztetni a felragasztott részletet a rajz egészétől".
Értékelés:
Az értékelésnél haszonló szempontokat fogunk figyelembe venni, mint az előző (Hiányos ábra kiegészítése) feladatnál. Ebben az esetben is három területet fogunk pontozni: a tartalmat, az eredeti megoldást, egyedi megközelítést (0 - 3 pont), a választott cím eredetiségét (1 - 2 pont - amennyiben nincs címe az alkotásnak, nem pontozzuk), elaboráció, kidollgozottság, a formák pontos ismétlése és azok rugalmas alkalmazása stb. (0 - 3 pont.).
Megjegyzés:
A mérés validitása szempontjából ugyanannak a részletnek a használata ajánlott a tanulóknál egy adott csoporton belül. Így könnyen összehasonlíthatók az elkészült rajzok, és egyszerűbben értékelhetők az egyes változások.