Képzőművészeti technikák

Fecsó Szilárd

Kulcsszavak: vizuális nevelés, képzőművészeti technikák és eljárások, klasszikus média, modern média, újmédia, mixed média, intermédia, multimédia, 

A vizuális nevelés célja

A vizuális írástudás fejlesztése a vizuális nevelés, ezen belül a képzőművészeti nevelés feladata. A vizuális neveléshez köthető művészeti tantárgyak tantervei két dimenzió, a befogadás és az alkotás köré épülnek. A képzőművészeti nevelés tantárgy célja a tanulók képzelőerejének, fantáziájának, megfigyelőképességének fejlesztése. Fontos, hogy ismereteket szerezzenek különböző művészeti ágakkal, a vizuális művészetek egy-egy tipikus alkotásával, az egyetemes és kortárs művészet legismertebb képviselőivel kapcsolatban, és az aktív tevékenységeken keresztül megszerzett élményeiket képesek legyenek vizuális úton is kifejezni. Legyen kialakult véleményük a különböző művészeti alkotásokról, és tudják, akár kritikusan is szemlélni azokat a vizuális hatásokat, amelyek mindennap érik az embert. A tantárgy kiemelt feladata, hogy a tanulók a képzőművészeti tevékenységeken keresztül megismerkedjenek a vizuális művészeti műfajok kifejező rendszerével, képesek legyenek a vizuális alkotói folyamat formai és technikai eszközrendszerének alkalmazásával saját gondolataik kifejezésére, valamint tegyenek szert jártasságra a különböző képzőművészeti és technikai eszközök és anyagok alkalmazásában[1]. Az alkalmazás magába foglalja az alkotói folyamat fázisait: az ötlettől (mit akarnak a tanulók kifejezni, megalkotni), a kifejezés módján keresztül (hogyan, milyen módon akarják kifejezni, milyen technikát alkalmazva), egészen az alkotásig (az ötlet megvalósítása alkotói módszerek, különböző anyagok és képzőművészeti technikák felhasználásával) (Pondelíková, 2015). A saját alkotói tevékenységükön keresztül a tanulók jobban megértik a különböző vizuális jeleket, szimbólumokat, elsajátítják a vizuális művészetek kifejező rendszerét, és hatékony ismeretekre és jártasságra tesznek szert, melyeket fel tudnak használni a vizuális kommunikáció során. Ezeket tekinthetjük a vizuális nevelés legfőbb céljainak, melyek konkrétan a vizuális képességek, a vizuális írástudás fejlesztésére irányulnak. Vizuális kompetencia alatt azoknak a vizuális képességeknek az összességét értjük, amelyek kialakultak az egyénnél, és használatban vannak a kommunikáció során. Vizuálisan kompetensnek nevezzük azokat az egyéneket, akik ezeket a képességeket megfelelő módon tudják használni a mindennapi életben.

A vizuális nevelés céljaink magvalósítása a gyakorlatban

A vizuális nevelés céljait a tanítás-tanulás folyamatán keresztül, az oktatási stratégiák segítségével tudjuk teljesíteni. Az oktatási stratégia magában foglalja módszerek, eszközök, szervezési módok és formák komplex rendszerét (Turek, 2008). A művészeti oktatásban ugyanazokat az alapelveket érvényesítjük, mint a többi tantárgy oktatásával kapcsolatban, és a cél teljesítésének érdekében bármilyen módszertani eljárást, eszközt fel lehet használni a tanítás-tanulás folyamán. Amiben mégis eltér a vizuális tantárgyak oktatása a többi tantárgyétól, az a vizuális nyelv sajátosságaiból adódik, amely a vizuális nevelés keretein belül a képi kommunikáció egyik legfontosabb eszköze. A vizualitás nyelve szintén szabályok és struktúrák mentén működik, mégis sajátosan különbözik a verbális nyelvtől. A vizuális művészetekben a közlés (kommunikáció), síkban és térben jelenik meg. A vizuális közlőnyelv alapelemei vagy építőelemei: a pont, vonal (rajz, grafika), folt (festészet), plasztikus forma (szobrászat). A vizuális közlőnyelv kifejezőeszközei (vagy: a vizuális kifejezés alapelemei)[2]: forma, fény-árnyék, szín, felület, textúra, tér (Pondelíková, 2015).

Anton Macko (1976) szerint a képzőművészeti technika a művészi reflexió speciális eszköze, amely kifejezi az érzékszervi és intellektuális ismereteket, valamint az alkotó valósággal kapcsolatos esztétikai viszonyát. A képzőművészeti technika közvetlenül kapcsolódik a vizuális közlőnyelv, valamint a vizuális kifejezés alapelemeihez, amelyek felhasználásával, és azok minőségi változtatásával a művészeti alkotás létrejön. Ezért egyik legfontosabb eszközrendszernek tartjuk a képzőművészeti technikákat, alkotói módszereket, ugyanis ezek segítségével kerülnek "mozgásba" a vizuális nyelv alkotóelemei. Segítségükkel bebiztosítható és élményszerűvé tehető a befogadás, a vizuális struktúrák, szabályok megismerése, a kreatív ötletek megvalósítása, és maga az alkotás. Képzőművészeti technikák alatt a vizuális megjelenítés különféle eljárásait, módszereit értjük. Olyan technológiai eljárások együttese, ahol különböző eszközöket és anyagokat ötvöznek az alkotói folyamat alatt (Roeselová, 2003). Másrészt a képzőművészeti képalkotás olyan módszere, amelynek segítségével az egyén kifejezheti érzelmi, gondolati és esztétikai viszonyát az őt körülvevő világgal kapcsolatban, vizualizálhatja gondolatait.

A képzőművészeti technikák a vizuális nevelésben speciális helyet foglalnak el, ugyanis egyenértékűek az oktatási módszerekkel. A vizuális nevelés tevékenységei a téma, a képzőművészeti probléma és a képzőművészeti technika hármasára épülnek. Leegyszerűsítve: a pedagógus kijelöli a témát, amely magában foglalja a megoldandó képzőművészeti problémát (vizuális nyelv alapelemeinek a használata), majd megfelelő módszert (képzőművészeti technika) választanak a kitűzött cél elérése érdekében. A képzőművészeti technikák segítségével a tanulók megismerkednek az ábrázolás szabályrendszerével, törvényszerűségeivel, valamint elsajátítják a vizuális nyelv kifejezőeszközeit, és megtanulják őket használni a kompozíció felépítésében. A képalkotásnak (vagy műalkotásnak) nagyon sokféle módozata, technikája van. Vannak sokak által ismert, egyetemes művészeti technikák, és teljesen egyedi eljárások.

A képzőművészeti technikák kiválasztásánál többféle szempontot vehetünk figyelembe, melyek a következők lehetnek: a téma, kitűzött cél, a képzőművészeti probléma, a korcsoport sajátosságai és képességei (pszichomotoros képességek, kreativitás, jártasság, tehetség stb.), előző tudás, a célcsoport érdeklődési irányultsága vagy motiváltsága, tanterem (vagy műterem) technikai felszereltsége, rendelkezésre álló eszközök és nyersanyagok, rendelkezésre álló idő stb. A másik fontos szempont, hogy a képzőművészeti technikák alkalmazásánál egyensúlyra törekedjünk, tehát kerüljük a végleteket. Az egyik véglet lehet, amikor kevés képzőművészeti technikát alkalmazunk (kb. 2 és 4 között), és az alkalmazott technikák főleg a síkábrázoláshoz köthetők (rajz, festészet, grafika). A másik véglet az ún. "vau - effektus" elérése a tanítás-tanulás folyamán, amikor igyekszünk szinte minden alkalommal új képzőművészeti technikával megismertetni, "elkápráztatni" a tanulókat. Míg az első esetben a vizuális képességfejlesztés egysíkú, addig a másik végletnél a képzőművészeti technikák gyors váltásából adódóan nincs elég idő arra, hogy bizonyos képességek rögzüljenek és automatikussá váljanak. Ajánlott a két véglet között megtartani az egyensúlyt, és úgy megválogatni a különböző képzőművészeti technikákat, hogy azok céltudatos és koncepciószerű alkalmazásával el tudjuk érni a kívánt célt.

Képzőművészeti technikák osztályozásának lehetőségei

A képzőművészeti technikákat többféle szempontból tudjuk osztályozni. Az osztályozás - vagyis a kategóriák kialakítása, amelybe besorolunk különböző képzőművészeti technikákat - sok mindentől függ: milyen szerepet tölt be az oktatásban, mi a célja, milyen a jellege, milyen területről adaptáltuk a vizuális nevelésbe, kik, hogyan és mire használják stb. Megpróbálunk a teljesség igénye nélkül bemutatni egy-két kategorizálási lehetőséget.

• A vizuális nevelésben betöltött szerepük alapján: alaptechnikák
• Az alkalmazott technikák jellege, az alkalmazás módja, az alkalmazási terület és a vizuális nevelés célja alapján: hagyományos képzőművészeti technikák, nem hagyományos képzőművészeti technikák, kortárs képzőművészeti eljárások és vegyes technikák
• Az ábrázolás módja alapján: síkábrázolási és térbeli képzőművészeti technikák
• A konkrét fejlesztési terület, vagy a fejleszteni kívánt készség alapján: kreativitást, rajzkészséget és kompozíciós készséget, pszichomotoros és grafomotoros készséget, environmentális érzékenységet fejlesztő és arteterápiás technikákat
• Az alkalmazott médium alapján: klasszikus média, modern média, digitális média, újmédia, mixed média, intermédia

Képzőművészeti technikák felosztása egységesített rendszer alapján

Többféle kategorizálási lehetőség és szempont létezik. Minden elméleti vagy gyakorlati szakember rendelkezik a kategorizálást illető saját véleménnyel, látásmóddal. Figyelembe vettük azokat a kategorizálási lehetőségeket is, amelyeket pedagógusok, művésztanárok határoztak meg a pedagógiai-szakmai gyakorlat és gyakorlati tapasztalat alapján. Ezeket a megközelítéseket, felosztásokat különböző módszertani szakmunkákból gyűjtöttük össze és egységesítettük. A felsorolt elvek alapján a következő kategóriákba sorolhatjuk be az egyes képzőművészeti technikákat.

• Hagyományos képzőművészeti technikák vagy klasszikus média: Rajztechnikák (száraz- és nedves rajztechnikák) - ceruzarajz, szénrajz, pasztell vagy krétarajz, frottázs, zentangle, képkarc, viaszkaparás. Festészet - akvarell, guache, tempera, akril, olaj, márványozás, enkauisztika, batikolás, dripping, (muráliák): pannó, freskó, szekkó, mozaik, vitrázs, sgraffito, graffiti. Sokszorosított grafikák - linóleummetszet, fametszet, réz- vagy alumínium metszet, papírmetszet, száraz- vagy hidegtű, rézkarc, alumíniumkarc, mezotinta, aquatinta, szitanyomat, litográfia, monotípia. Szobrászat - dombormű vagy síkplasztika, szobor vagy körplasztika, lágyplasztika, kasírozás.
• Vegyes technikák vagy mixed média: lavírozott rajz, froaszázs,viaszos kitakarás, kitakarás maszkolószalaggal, ragasztós kitakarás vagy kimosás, oldószeres rajz, grattage, décalcomanie, alkímázs, merz-kép, plasztikus graffiti, 3D toll.
• Modern média: kollázs, betűkollázs vagy tipomontázs, plasztikus kollázs, dekollázs, rollázs, prollázs, ventilázs, muchlázs, montázs, aszamblázs, akkumuláció, fumage, empaquetage, rayogram vagy fotogram.
• Elektronikus és digitális médiák: copy-motion, foto-elektrográfia, xerox-kollázs vagy xerográfia, fax art. Ide tartoznak a digitális technikák, vagyis azok a digitális programok, szoftverek, amelyek segítségével digitális alkotás készíthető. Digitális festmény (Relevation natural art, Photoshop, Adobe illustrator, KRITA), vektor grafika (Zonner calisto, Inkscape, Corel DRAW), 3d rajz (Google SketchUp 8, Blender 3D models, Tinkercad, Sculptris), Graffiti (Graffiti creator), animáció (Synfig Studio, Pivot,Logomotion, StopMotion), text art (Cool Text Graphics Generator, 3D Text Logo Creator, Word Art, WORDLE, fényképek átalakítása ( Photomorf, Photoshop, RNA, GIMP), komix (Stripgenerator, Super Hero Squad, Comeeko, Pickstrips).
• Újmédia: net art, generative art
• Intermédia: Statikus intermédia - land art, installáció, environment, site specific art, assamblage art, object art, junk art, sound art, book art, video art, fényművészet (light art, fényjáték). Akción alapuló intermédia - happening, performance, body art, event.
• Multimédia: ebben az esetben is, mint a digitális médiák esetében elsősorban olyan programokról, szoftverekről van szó, amelyek jellegükből adódóan multimediálisak (fény, hang, mozgás esetleg más interakció) - Movie maker, 3D mapping.

[1] A képzőművészeti nevelés tantárgy általános iskola alsó- és felső tagozatra vonatkozó célrendszere összesítve, az Állami Művelődési Program alapján (a szerző fordítása).

[2] Pondelíková - fordítás szlovák nyelvből (a szerző fordítása)

Szakirodalmi források

PONDELÍKOVÁ, R., 2015. Výtvarné techniky na rozvoj tvorivosti [online]. Bratislava: MPC [cit. 2019-1-24]. ISBN 978 80 565 1358 3. Elérhető: https://mpc-edu.sk/sites/default/files/publikacie/r_pondelikova_vytvarne_techniky_na_rozvoj_tvorivosti.pdf

ROESELOVÁ, V., 2003. Didaktika výtvarné výchovy. V. díl. Praha: Univerzita Karlova - Pedagogická fakulta, ISBN 978 80 7290 129 1

TUREK, I., 2008. Didaktika. Bratislava: Iura Edition. ISBN 978 80 8087 198 9.