Vizuális nevelés módszertana

Kulcsszavak: vizuális nevelés céljai, képalkotás, vizuális nyelv, ábrázolás

VIZUÁLIS NEVELÉS MÓDSZERTANA

"A vizuális nevelés az általános és középiskolákban nem csupán látásnevelést jelent, a vizuális észlelés színvonalának emelését, hanem nevelést a legszélesebb értelemben - a vizualitáson keresztül".

Bodóczky István

A vizuális nevelés célja, hogy a tanuló megtanulja befogadni, értelmezni a környezet vizuális jeleit, és ő maga is tudjon vizuális jeleket létrehozni. Ezt az interakciót nevezzük vizuális kommunikációnak. Ezért fontos, hogy tisztában legyen a vizuális nyelv elemeivel, eszközeivel, és képes legyen azokat használni. A vizuális nevelés keretén belül lehetőség nyílik a tanuló különböző képességeinek fejlesztésére: megfigyelőképesség, logikus gondolkodás, kritikus gondolkodás, észlelés érzékenység, kreativitás és divergens gondolkodás, arányérzet, vizuális memória, vizuális fantázia, látványértelmező készség, problémafelismerő és problémamegoldó készség, manuális készség és kézügyesség, konstruáló készség, kommunikációs készség, érzelmi kompetencia, önismeret fejlesztése. Ezek a főbb területek, amelyek fejleszthetők a vizuális nevelés keretén belül.

A vizuális módszertan olyan alkalmazási módok gyűjtőrendszere (eljárások és módszerek összessége), amelyeket a vizuális nevelés céljainak elérésére alkalmazunk a tantás-tanulás folyamatában.

A következőkben megpróbáljuk felvázolni a vizuális módszertan főbb területeit. Az egyes területek értelmezésével, leírásával külön részek foglalkoznak.

1. Vizualitás, vizuális nevelés alapfogalmai

A vizuális kifejezés, látáson, látási érzeten alapulót jelent. A vizualitás lényege a képlátás. A kép, vizuális információhordozó, ezért fontos szerepe van a vizuális nevelésen és a vizuális kommunikáción belül.

A vizualitás dimenziói: vizuális emlékezet, vizuális megismerés, vizuális kommunikáció, vizuális nevelés folyamatai

Alapfogalmak:

Vizualitás: látási érzeten alapuló

Vizuális kommunikáció: a látás útján történő önértelmezés, kapcsolatteremtés másokkal és a világgal, a látható jelenségek tág körének értelmezése.

Vizuális közlőnyelv: a vizuális kommunikáció csatornája. Eszköz, amelynek segítségével létrejön a kommunikáció.

Vizuális írástudás: alapképesség, hasonló a tudásalapú képességekhez (írás, olvasás, számolás). Az a képesség, amelynek segítségével vizuális képi információkat, jeleket tud az egyén értelmezni és létrehozni.

Vizuális műveltség: egy tanulással elsajátítható kompetenciacsoport, mely képi üzenetek értelmezését és alkotását teszi lehetővé

Vizuális kompetencia: olyan vizuális képességek csoportja, amellyel az egyén rendelkezik, és tudja is azokat használni a mindennapokban

2. A vizuális nevelés céljai

Óvoda - A képzőművészeti nevelés célja, hogy a gyerekek a játékos képzőművészeti tevékenységeken keresztül kifejezzék gondolataikat, fejlesszék képzelőerejüket, fantáziájukat, kreativitásukat, valamint elsajátítsák az alapvető vizuális képességeket és készségeket. A képzőművészeti alkotótevékenységeken keresztül a gyerekek megismerkednek a körülöttük lévő világgal, és annak összefüggéseivel.

(Forrás: https://www.statpedu.sk/sk/svp/statny-vzdelavaci-program/svp-materske-skoly/)

Alapiskola alsó tagozat - A képzőművészeti nevelés fő célja: A tanulók vizuális kultúrájának fejlesztése a megismerés, befogadás és kifejezés szintjén különböző képzőművészeti tevékenységeken keresztül. A tantárgy céljai:

• képzelőerő és fantázia fejlesztése
• megfigyelőképesség fejlesztése
• a vizuális nyelv alapelemeinek és kifejezőrendszerének ismerete
• saját gondolataik vizuális kifejezése, és azok formai és technikai szempontból történő megvalósítása
• alapkészségek elsajátítása az eszközökkel és alapanyagokkal történő tevékenység folyamán
• a képzőművészeti kifejezés eszközeinek segítségével ki tudják fejezni a művészeti alkotásokkal való találkozásból fakadó élményeiket
• rendelkeznek az alapvető kulturális attitűdökkel

(Forrás: https://www.statpedu.sk/sk/svp/inovovany-statny-vzdelavaci-program/inovovany-svp-1.stupen-zs/umenie-kultura/)

Alapiskola felső tagozat - A képzőművészeti nevelés fő célja: Aktív tevékenységek segítségével a tanulók megismerkednek a vizuális kultúrával, valamint az ismeretek és önkifejezés szintjén részesei lesznek a vizuális kommunikációnak. A tantárgy céljai:

• ismerik a vizuális művészetek kifejezőrendszereit: képzőművészet, fotóművészet, tárgyalkotó művészet, építészet, videó és filmművészet. Ismerik és értik a felsorolt művészeti ágak kifejezőrendszerét, és tudják azokat a gyakorlatban is alkalmazni.
• fejleszteni a megfigyelőképességet, befogadni és a képzőművészet segítségével feldolgozni az alapvető vizuális információkat
• fejleszteni a saját gondolatok vizuális kifejezésének a képességét, és megvalósítani azokat formai és technikai szempontból
• ismerik és saját szavaikkal megnevezik a művészeti alkotásokkal kapcsolatos alapinformációkat (kifejezés, forma, téma), és képesek a képzőművészeti eljárások segítségével az élmény kifejezésére
• ismerik az egyes művészeti műfajokat, alapvető művészeti stílusokat és azok legismertebb képviselőit
• rendelkeznek az alapvető kulturális attitűdökkel, konkrét véleménnyel és értékítélettel az adott kulturális jelenséggel kapcsolatban, az aktív tevékenységeken keresztül megismerkednek a művészet, kultúra és a hagyományok értékeivel

(Forrás: https://www.statpedu.sk/sk/svp/inovovany-statny-vzdelavaci-program/inovovany-svp-2.stupen-zs/umenie-kultura/)

Művészeti alapiskola - képzőművészet szak - A művészeti szak céljai:

• a tanuló vizuális írástudásának, a képzőművészeti kifejezés és az azzal kapcsolatos technikai készségek és képességek fejlesztése
• lehetőséget biztosítani a tanuló számára, hogy a kortárs gondolkodás szintjén a kulturális tradíció részévé váljon
• segíteni a tanulót az egyetemes, modern és kortárs művészetekben való eligazodásban (stílusok, műfajok, médiumok, kifejezőeszközök, a műalkotások témái, kommunikációs stratégiák)
• segíteni a tanulónak a saját művészi kifejezésforma megtalálásában a tanuló képességei alapján (irányítani a tanulót a keresés folyamán, segíteni eligazodni a különböző médiumok, művészeti ágazatok rendszerében, amelyek segítségével képes gondolatai, tervei megvalósításában)
• a tanuló alkotó hozzáállásának, divergens gondolkodásának és problémamegoldóképességének a fejlesztése
• megismertetni a tanulókkal a kortárs kultúra intermediális és interdiszciplináris összefüggéseit

(Forrás: https://www.statpedu.sk/sk/svp/inovovany-statny-vzdelavaci-program/inovovany-svp-zakladne-umelecke-skoly/)

3. A vizuális közlőnyelv alapelemei, vizuális ábécé

A vizuális közlőnyelv építő- vagy alapelemei: pont, vonal, folt, plasztikus forma

A vizuális közlőnyelv kifejezést hordozó elemei: forma, fény-árnyék, szín, felület, textúra, tér.

4. Képalkotás

"A vizualitás alapvetően a képlátás (ami optikai és vizuális egyszerre). A vizuális kommunikáció során a tudatunk optikai ingereket keltő elemeket fog fel, lát képként" (Kovács, 2008). A kép vizuális jelként működik, és mint ilyen, információ hordozó is egyben. A kép egésze vizuális elemekből áll (vonal, folt, szín, tónus, alakzat, kompozíciós elemek stb.). Mindegyik elem hordoz valamilyen információt, melyek összessége adja a kép tartalmát.

A képalkotás változatai:

• Szemléleti kép: a látványból a látás útján belső kép lesz. A belső kép vagy szemléleti kép már látott kép. A látvány optikai tulajdonságait a képzeteinkkel egyeztetve a látvány felismerhetővé válik. A látvány optikai ingerei által kiváltott pszichológiai reakció a vizuális élmény. Tehát a nézés mint érzékelés észleleti úton válik látássá: az észlelet folyamata a belső kép megalkotásának folyamata (Kovács, 2008). Főként a szocializáció során megélt élménytartalmakon, emlékképeken és képzeteken múlik az egyén szubjektív vizuális élménye.
• Képalakítás imitáció (utánzás) útján: a látvány vizuális megörökítése, képi utánozása. Ennek során valójában a látványról formálódó szemléleti képet formálják meg anyagi eszközökkel. Egyszerűen kifejezve, a látvány képi leutánzása.
• Képalakítás megjelenítés kifejezés útján: ilyen a fejből, fantáziából történő rajzolás, képalkotás. Ekkor a szemléleti képnek nincs kötődése a konkrét látványhoz, például terv vagy elgondolás esetén. Ezek emlékképek, képzetek vagy fantáziaképek összeállításából születnek.
• Szemléleti mű befogadása: egy megalkotott, komponált látvány szemlélete, s az érzékelés-észlelés folyamatában történő saját belső kép megalkotása. A megalkotott, komponált látványt - egy szemléleti képet - nézve, az érzékelés-észlelés folyamatában saját belső képet alkotunk róla. Ebben az esetben is a látvány és a látvány belső képe ugyanúgy két külön értelmezhető dolog, mint az első esetben (Kovács, 2008).

BODÓCZKY, I., Vizuális nevelési feladatgyűjtemény. Iskolakultúra III. évfolyam, 10. szám

KOVÁCS, G., 2008. A láthatóvá tett gondolat (A vizuális kommunikáció alapjai, a tervek, ötletek, megjelenítési eszközei). Budapest: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési intézet, Elérhető: https://www.nive.hu/Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Bemeneti_kompetenciak_meresi_ertekelesi_eszkozrendszerenek_kialakitasa/12_0980_004_101115.pdf

PONDELÍKOVÁ, R., 2015. Výtvarné techniky na rozvoj tvorivosti [online]. Bratislava: MPC [cit. 2019-1-24]. ISBN 978 80 565 1358 3. Elérhető: https://mpc-edu.sk/sites/default/files/publikacie/r_pondelikova_vytvarne_techniky_na_rozvoj_tvorivosti.pdf 

ROESELOVÁ, V., 2003. Didaktika výtvarné výchovy. V. díl. Praha: Univerzita Karlova - Pedagogická fakulta, ISBN 978 80 7290 129 1

ŠUPŠÁKOVÁ, B.,2015. Vizuálna gramotnosť. Brno: Tribun EU s.r.o. ISBN 978 802 630 9345